Az 1852-ben alapított gyár fénykora Zsolnay Vilmos, illetve a századforduló idejére tehető.
A művészi ambíciókat dédelgető, kitűnő kereskedői érzékkel megáldott Vilmos 1865-ben vette át a gyár vezetését Ignác bátyjától. Anyag- és mázkísérleteinek köszönhetően világhírűvé alakította az egykori pécsi kisüzemet. A fejlesztésekből gyerekei is aktívan kivették a részüket: Teréz, Júlia és Miklós mindhárman beírták nevüket a Zsolnay-történelembe.
A Zsolnay-lányok által tervezett magyaros és keleties-perzsa motívumok később a gyár legjellegzetesebb mintáivá váltak.
Júlia tervezte meg a gyár családi jelzését, melyen az öt torony (ez Pécs német nevére – Fünfkirchen, azaz Öttemplom – utal) alatt a három testvér keresztnevének kezdőbetűi, a T, J és M álltak.
Miklós 1900 márciusában, apja halála után vette át a gyár vezetését.
Teréz a gyár krónikásává vált: történeti jegyzetei és leírásai fontos forrásai az utókornak.
Nézzünk három fogalmat, ami jól fémjelzi a Zsolnay-históriát:
· Porcelánfajansz: porózus felületű anyag. A kézzel festett dísztárgyak finom elefántcsont színüket a magastüzű (1250-1280 fokon kiégetett), színezett alapmáztól (zománctól) nyerik.
· Pirogránit: a terrakotta tökéletesített, fagyálló épületkerámiaként használt változata. Legszebb példái a budapesti Mátyás-templom, az Iparművészeti Múzeum, a Zeneakadémia, vagy az Országház. Lechner Ödön, Schulek Frigyes és Steindl Imre is előszeretettel alkalmazták.
· Eozin (ún. "hajnalpír"): a fémes fényű, redukciós lüsztermáz technika elsősorban a szecessziós kerámiák bevonata. Előállítása Wartha Vince vegyészprofesszornak köszönhető.
A gyár története három jól elhatárolható korszakra osztható, lássuk őket időrendben!
A historizmus időszakának kiemelkedő tervezői voltak: Klein Ármin, Kaldeway Kelemen és Sikorszki Tádé.
A szecesszió alatt több szobrász-, festő- és iparművész is csatlakozott a gyárhoz: Apáti Abt Sándor, Mack Lajos, Nikelszky Géza, Darilek Henrik, Kapás Nagy Mihály és Rippl-Rónai József.
A modern Zsolnay legjelentősebb alakjai Török János, Nádor Judit, Gazder Antal és T. Surányi Anna.
Mára már elmondható, hogy a legtöbb Zsolnay-gyűjtő Magyarországon van, és hazánk a Zsolnay-kereskedelem központja.
Szerző: Varga Tünde
📸 A szerző saját fotója és pixabay