A két világháború közötti időszak legjelentősebb hazai ötvösművésze.
Békéscsabán született, népes zsidó családban. 1944/45-ös feljegyzéseit (melyet munkaszolgálatra elhurcolt férje számára írt, aki már sosem tért haza) 2015-ben adták ki könyv formában: Minden ház ellenségesen áll, Tevan Alapítvány.
Munkájában az 1920-as és 1930-as években főleg a Bauhaus irányzatot követte, majd egyre inkább az ókori görög és római kultúrára jellemző stílusjegyek felé fordult. Munkásságát nemzetközi szinten is elismerték.
Mindennapi használatra alkalmas tárgyakat is készített kis szériában (dobozokat, tálakat, vázákat, kelyheket).
A nyilvánosságot mindig kerülte, interjúkat sem adott, kizárólag csoportos kiállításokon mutatta be munkáit. Az első önálló kiállítását az Iparművészeti Múzeumban rendezték meg halála után, 1981-ben.
Legkedveltebb anyaga a vörös- és sárgaréz volt, de szívesen dolgozott ónnal és bronzzal is. Reliefszerűen formált figurális motívumai (emberi figurák, állatalakok) sokszor visszaköszönnek munkáin.
Munkái rendszeresen bukkannak fel hazai aukciókon, 2023-ban Női büszt c. ezüstözött réz szobra rekordáron kelt el a kikiáltási ár csaknem tízszereséért.
Sírja a Farkasréti temető művészparcellájában található.
Irodalom: Koczogh Ákos: Tevan Margit (1977).
Szerző: Varga Tünde
📸 A szerző saját fotója