A műtárgyhamisítás nem újkeletű, modern jelenség. Általánosan elfogadott álláspont, hogy kialakulása egyidős a művészetek megjelenésével, már a rómaiak is a görög kultúrából merítve értelmezték újra a kor alkotásait. Manapság az anyagi haszonszerzés a hamisítás fő motivációja és ipari méreteket öltött.
A hamisítás alapvetően elítélendő cselekmény, mivel súlyos anyagi és erkölcsi károkat okoz. Ez a tevékenység nem csak a műgyűjtők és a kereskedők számára ártalmas, hanem egy-egy tárgytípusnak is, hiszen megítélésük gyanakvást kelt a piacon. Elég, ha a Gallé-vázákat vesszük alapul, amikből olyan sok a hamisítvány, hogy a szakmában (a nagy számok törvénye alapján) elterjedt nézet az, hogy az itthon kínált darabok közel száz százaléka hamis.
A különösen “jól sikerült” daraboknál felvetődhet a kérdés, hogy a hamisítás maga is egyfajta művészet lenne? A műtárgypiacon sok olyan műtárgy kering, amelyek ügyes kezű művészek precíz remekei, míg más, kevésbé sikerült darabok az avatatlanok megtévesztésére mégis tökéletesen alkalmasak lehetnek.
A “legfertőzöttebb” a festmények piaca, de általánosan elmondható, hogy ma már mindent hamisítanak, sőt, a tárgyak előéletét is! A legnagyobb aukciósházak jellemzően 5 év garanciát adnak, jelezve, hogy mai tudásuk szerint eredetinek tekintik az adott darabot.
Miután Magyarországon a Nemzeti Galéria, majd a Szépművészeti Múzeum is beszüntette a műtárgybírálati szolgáltatást, az intézményi hitelesítés a kétezres évek végére megszűnt. Milyen eszközök maradtak tehát a műtárgyak eredetiségének igazolására?
Amennyiben egy konkrét tárgytípussal szeretnénk komolyabban foglalkozni befektetés vagy gyűjtés céljából, mindenképpen ajánlott a vonatkozó katalógusok, szakirodalom, illetve analógiák pontos ismerete.
Érdemes ébernek lenni, kritikus hozzáállással tekinteni minden, főleg nem biztonságos forrásból származó műtárgyra és nem utolsósorban szakemberhez, például független becsüshöz fordulni tanácsért. A leghatékonyabb eszköz a hamis tárgyak kiszűrésére a sokéves tapasztalat és az értő szem.
Ajánlott irodalom: Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától c. tanulmánykötet (2019, Kieselbach Galéria).
Szerző: Varga Tünde
📸 a szerző saját fotója