A 20. század elején létrejött (modern) magyar kerámiaművészet három legjelesebb képviselője Gádor István, Gorka Géza és Kovács Margit. Mi az, amit mindenképp tudnunk kell róluk?
Gádor István szobrásznak készült, ő tekinthető a modern magyar kerámia atyjának. Foglalkozott bronz- és márványszobrokkal, művészetét sok esetben népies hatások jellemzik. Tálak, vázák, kisplasztikák mellett faliképeket is tervezett. A pécsi Zsolnay Gyárban nagy méretű porcelán térplasztikákat készített.
Nagy hatással van rá Picasso, darabjain feltűnnek festészetének “Gádorosított” stílusjegyei.
Lánya, Gádor Magda szobrászművész Kisfaludi Strobl Zsigmond tanítványa volt. Jellemzően sokféle anyagot (ólom, kő, beton) használt alkotásaihoz. 2022-ben hunyt el.
Gorka Géza a fazekasság hagyományaiból indult ki, nagy hatással volt rá a habán kerámia és annak majolika technikája, valamint a folklór. A festészet sem áll távol tőle. Kisplasztikái és színes, bravúros repesztett (bidtel) és zsugormázas darabjai már kiforrott műveit jellemzik. A II. világháború után szerepet vállalt a budapesti Zsolnay gyárban. A 20. század közepi (mid-century) kerámia legjelentősebb hazai mestere.
Feleségével 1923-ban telepedett le Verőcén, és haláláig, közel öt évtizeden át alkotott a településen. Egykori otthona 1972 óta múzeum.
Lánya, Gorka Lívia művészetének legjellemzőbb tárgyai az aszimmetrikus edények, illetve természet ihlette plasztikus alkotások (halak, madarak, kövek). Maga az anyag került előtérbe művészetében. A szakirodalom őt tartja az első olyan keramikusnak, aki a saját műhelyében magastűzön égetett hazánkban.
Kovács Margit korongolt kerámiáit naiv, tudatosan primitív formavilág jellemzi. Kedvelt terrakotta anyagát később samottra váltotta át. Mitológiákból, mesékből, mondákból és a Bibliából is szívesen merített témát. Művészetének fókuszában a figurális ábrázolás és a népies, emberközeli témák álltak. Számos épületkerámiát készített.
Szentendre egyik legnépszerűbb múzeuma az életművét bemutató, 1973-ban megnyílt gyűjtemény. Az ott látható anyagot a művésznő adományozta 1972-ben a múzeumnak. 1974-ben a szülővárosának, Győrnek is ajándékozott alkotásokat.
A hozzá köthető stílus fiatalabb pályatársa, Kiss Roóz Ilona munkásságában folytatódott.
Szerző: Varga Tünde
📸 pixabay