Nem minden ezüst csillog!

Hol van már az a kor, amikor minden nagypolgári lakás éke volt az ezüst evőeszközkészlet? Ma már csak az antik ezüst iránt van piaci kereslet, gyűjtők és régiségkereskedők részéről egyaránt.

Jöjjön néhány alapvető tudnivaló az ezüstről:

- Előnyei közé tartozik, hogy ellenáll a korróziónak és az oxidációnak. Hosszú élettartamú, fényereje évek múlva is visszaállítható.

- A nemesfémek azonosító jele a fémjel. Ezüstnél ez jelzi, hogy ezer egységből mennyi a tiszta ezüst (a fennmaradó egységet egy másik fém alkotja, ami javítja az anyag szilárdságát).

- Leggyakoribb ötvözője a réz.

- Finomságát ezrelékben adják meg, tehát egy 800-as ezüst ezüsttartalma 800 ezrelék, azaz 80%.

- A kereskedelmi forgalomban négy finomsági kategória engedélyezett. A 2016-ban engedélyezhető kategóriák 800, 835, 900, illetve 925‰ ezüsttartalmat írnak elő. Az a tárgy, amely ennél kevesebb ezüstöt tartalmaz, maximum ezüstözött lehet.

- A 800-as finomságú tárgyak általában dísztárgyak és használati eszközök (klasszikusan étkészletek, gyertyatartók), míg a 925-ös kategóriába az ékszerek tartoznak.

- Megesik, hogy úgynevezett ezüst-szulfid réteg képződik a tárgy felületén. A szennyezett levegő kéntartalma következtében befeketedik a tárgy (ez az ún. fekete patina), ami tisztítással eltüntethető.

- Felpolírozva gyönyörűen csillog, ilyenkor már csak kesztyűben érdemes megfogni a tárgyat, hiszen ujjlenyomatunk is meglátszik rajtuk.

- Értékbecslésnél fontos szempont a grammonkénti ár, ezért szokás lemérni a tárgyakat (kivételt képeznek a koruk miatt kiemelkedő értékű ötvöstárgyak).

- Ahogy a legtöbb értéket, úgy az ezüstöt is előszeretettel hamisítják, ennek egyik kedvelt eszköze az alpakka vagy kínaezüst, mely olyan ötvözet, ami ugyan tartalmaz ezüstöt, piaci ára azonban elenyésző. Sárgás színét a benne lévő réztől kapja. Szép számmal készülnek belőle dísztárgyak, evőeszközök is.

Ezüst műtárgy vizsgálat közben

A képen, amit egy megrendelőm tárgyainak vizsgálatakor készítettem, jól látható a próbasav elszíneződése.

A legmegbízhatóbb eredményt hozó, bevett eredetiségvizsgálat a karcpróba. Ilyenkor egy ún. próbasavval ellenőrizzük, hogy a megreszelt felület reakcióba lép-e a rácseppentett folyadékkal. “Ha a vizsgálandó ötvözet ezüstöt tartalmaz, akkor azonnal vörös csapadék keletkezik. Ha (…) nem képződik vörös csapadék, az ötvözetben nincs ezüst, vagy legföljebb 30%-on aluli az ezüsttartalom, mert ez utóbbi esetben a vörös színeződés már nem vehető észre“ - Pallai Sándor: Nemesfémipari zsebkönyv, részlet.

Ajánlott szakirodalom:
Kőszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig,
P. Brestyánszky Ilona: A pest-budai ötvösség.

Szerző: Varga Tünde
📸 A szerző saját fotója és pixabay

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ, amik segítik az oldal működését és jobb felhasználói élményt nyújtanak. További információkért olvasd el az Adatkezelési tájékozatót.