Az emberiség az üveget kezdetben ékszerként használta. Az ajkai üveggyárat Neumann Bernát alapította 1878-ban a bakonyi üveghutákra alapozva. A “huta” egy már a középkorban is használt, német eredetű szó (az eredeti "hütte" jelentése kemence, kohó).
A gyár kezdetben főleg háztartási üvegárut (demizsonokat, boros és befőttes üvegeket), majd később egyre inkább luxuscikkeket, csiszolt kálikristály és ólomkristály díszműüvegeket gyártott, amelyekkel távolabbi piacokat tudtak elérni.
Az ólomkristály csengése és tündöklő fénye a kvarchomokhoz adott ólomoxidnak köszönhető, az anyag így megmunkálhatóbbá is válik. Manapság már gyakran használnak más, környezetbarátabb és gazdaságosabb fémoxidokat.
Gravírozott, egyedi üvegplakettek, sportdíjak is készültek kis szériában, illetve a dísztárgyak is kelendőek voltak.
2010-ben a Rolls-Royce beszállítója lett az Ajka Kristály. A luxusautókban található piknikező készletben Wedgwood porcelán tányérok, valamint a magyar manufaktúra kristálypoharai pihentek, melyeket a tulajdonosok monogramjaival láttak el.
Története során több évig szünetelt a gyártás, a nagy múltú üveggyár épületeit 2020 májusában lebontották, azóta már csak a korábban legyártott termékek csiszolását és dekorálását végzik. Ma a márkaboltok és a 2023-ban újranyitott ajkai Kristály Múzeum emlékeztetnek az egykori termelésre.
Részben a limitált darabszámok miatt az Ajkai Üveggyár műtárgyai időnként felbukkannak árveréseken, ahogy például a fenti képen látható esetben (a BÁV 80. Művészeti Aukcióján).
Az üvegfújás sok éves tanulási folyamatot és ösztönös tehetséget igénylő, ritka és veszélyes mesterség. Ma már nincs iskola, ahol tanítanák a szakma fortélyait. A tudás sok esetben apáról fiúra, mesterről tanítványra száll.
Az üveggyártás művészete több száz éves technológia, melyhez ma is hagyományos (pl. bükkfa) szerszámokat használnak. A kezdetben faigényes, ezért erdőségek mellé települt üzemekben a kemencéket ma már szénnel vagy gázzal fűtik.
Szerző: Varga Tünde
📸 a szerző saját fotói