A habánok a 16. században kialakult protestáns vallási irányzat, az anabaptizmus képviselői voltak. Nevük a “Haushaben” - házközösség - szóból származik. Hitük és elveik miatt a mai Svájc és Tirol területén üldözték őket, ezért többek között a Magyar Királyság, főleg Felvidék és Erdély felé vándoroltak. Zárt közösségeket alkottak, őrizték német nyelvüket és szigorú szabályok szerint éltek.
A habán kerámiaművészet sajátjai az ónmázas, ecsettel festett fajanszok. A fehér mázon antimonsárga, türkizszínű réz-zöld, mangánlila és jellegzetes kobaltkék színvilág, illetve kezdetben a reneszánsz, később a barokk, valamint népies motívumok dominálnak.
A technikát Itáliából hozhatták magukkal, mert az a korabeli faenzai (majolika) stílusra emlékeztet.
Bár nagyobbrészt díszkerámiát készítettek, gyártottak használati és olcsóbb, ólommázas és mázatlan kerámiát, pl. kályhacsempéket is. Fajansztechnikával készült tárgyaik luxuscikknek számítottak a 16-17. századi Európában, ezért ezek között számos főúri megrendelésre készült darab található meg. Az edényekre a megrendelő kívánságára gyakran évszámot, monogramot, nevet, címert festettek.
Jellegzetes formák a gyakran ónfedeles hasas kancsók és korsók (bokály), a talpas tálak, a palackok és a patikaedények.
Az Iparművészeti Múzeum a világ egyik legnagyobb és legértékesebb habán kerámia-gyűjteményével rendelkezik, amely több, mint 400 darabot számlál az 1600-1760 közötti évtizedekből.
A habán tárgyak itthon az aukciók kedvelt és kiemelt tételei. A 2022-es online BÁV árverésen egy habán korsó a kikiáltási ár huszonnégyszereséért kelt el.
Forrás
Szerző: Varga Tünde
📸 gyujtemeny.imm.hu